A végső pontszám kiszámítása

A képernyőn a táblázat azt mutatja, hogyan történik a tanulók végső pontszámainak a kiszámítása. A végső pontszám legfeljebb öt összetevő súlyozott összegéből alakul ki.

  1. A tanár pontszáma a leadott munkára. Ez opcionális és akkor használatos, ha a tanár valóban értékeli a tanuló munkáját. Ha a tanuló egynél több munkát ad le, akkor a "legjobbra" adott pontszám használatos. Ez esetben a "legjobb" azt a munkát jelenti, amely a tanári pontszám és a csoporttársi pontszám legmagasabb súlyozott kombinációját adja ...
  2. A csoporttársak pontszáma a tanuló leadott munkájára. Itt úgyszintén ha a tanuló egynél több munkát ad le, akkor a "legjobbra" adott pontszám használatos. A csoporttársi pontszám opcionálisan magában foglalhatja a tanári pontszámot. Ez a pontszám akkor szerepel, ha a csoporttársi pontszámok mennyisége túl alacsony, illetve ha feltételezhető, hogy a csoporttársi pontszámokat torzítás (rendszerint felfelé) vagy megbízhatatlanság jellemzi. Figyelembevétel esetén a tanári pontszám az átlag kiszámítása során ugyanúgy kezelendő, mint a csoporttársi pontszám.
  3. A tanulói torzítás a csoporttársi munka pontozásában. Ez azt méri, hogy a tanuló a munkát túl magasan vagy túl alacsonyan pontozza-e. Ez nem valamiféle abszolút mérce, mivel minden egyes értékelt leadott munka tekintetében a tanuló pontszáma és a csoporttársak átlaga közötti különbségen alapul. Általában véve ehhez az összetevőhöz NE rendeljen túl magas súlyt.
  4. A tanuló megbízhatósága a csoporttársi munka pontozása során. Ezzel mérhető, hogy a tanulói pontozás mennyire közelít a csoporttársak által értékelt munka átlagos pontszámához. Ez az összetevő levonja a tanulói torzítást és átlagolja a pontozása és a csoporttársak átlagos pontszáma közötti különbséget. Elméletileg ha egy tanuló magas jegyeket ad a jó munkákra és alacsonyakat a gyengékre, akkor a megbízhatósági szintje magas lesz. Ha gyanítható, hogy a tanulók általában véve gyengén értékelnek, akkor a tanár pontozását bele kell venni a csoporttársak átlagaiba, ennek eredményeként a megbízhatósági értékek jobban értelmezhetők lesznek.
  5. A tanár által a tanuló értékeléseire adott átlagpontszám. Ez egyaránt tartalmazza a tanuló által mintamunkákra adott előzetes értékelést és bármely olyan pontozást, amelyet a tanár készít a feladat csoporttársak általi értékelése során keletkező értékelésekre vonatkozóan. Általában véve ez az összetevő feltehetőleg fontosabb, mint akár a torzítás, akár a megbízhatóság, ezért ha van, nagyobb súllyal kell szerepeltetni.

Ezt az öt összetevőt az adott feladat szempontjából megfelelőnek vélt módon súlyozhatja. Például a tanári pontszám nagyobb súllyal eshet latba, ha a feladat csoporttársak általi pontozott része a feladat mint egész szempontjából csak csekély jelentőségű részként szerepel. Másrészről ha a tanár csak néhány leadott munkát pontoz, ezek a pontok figyelmen kívül hagyhatók oly módon, hogy nulla súllyal szerepelteti őket. Ha a feladat a tanulókra mint értékelőkre és visszajelzés biztosítására korlátozódik, akkor az első két összetevő nullára (vagy alacsonyra) állítható, és a tanuló pontozási képessége határozza meg a végső pontszámot.

Ne feledje, hogy ez a képernyő ismétlődően jön föl, és a végső pontszámok rendszerint mindaddig nem elérhetők a tanulók számára, amíg a feladat az utolsó szakaszba nem ér. Ha a tanár elégedett a végső pontszámokkal és azok súlyozásával, akkor elérhetővé teheti őket a tanulók számára.

Az összes súgó mutatója